Sziasztok....
Szigorúan ezzel a zenével olvasni !! :):)
http://www.youtube.com/watch?v=Htr2EVvkr1Q
http://www.youtube.com/watch?v=ZhUM2-rrINs
Nem is tudom hol kezdjem. talán annál, hogy egy ideje tervezem a blogom írásának megkezdését. Úgy érzem most jött el az ideje. Hogy miért azt ne kérdezzétek, mert nem tudom megmondani, talán most érett meg bennem ez a dolog. Vagy esetleg azért mert éppen Ludovico Einaudi-t hallgatok, az olasz zongorabűvészt aki zenéjével mindig kihozza belőlem azt a bizonyos pluszt ami nem látható, csak érezhető?:)
Az ő zenéje elég komoly hangvételű, mondhatni temetésre is való, de valahogy én mégsem szomorkodom tőle hanem inkább mást érzek. Lett volna idő amikor bizony hogy a szomorú ént hozta volna ki, de most más...
Mit is szokás egy blogban írni? ki mit csinált az nap, mit fog, mi történik vele, sok sok okosságot. :) Én mégis azzal sokkolnának titetket ma, hogy:
Ma megnéztem egy videót, a fókuszt tulajdonképpen, amiben volt egy riport a 23 évesekről és 69 évesekről. Nem büszkén vallom be de a 69 es részt kiskippeltem, volt számomra egy fontos ember akivel interjút készítettek. Ő az nyilatkozta hogy, "most érzem azt hogy kerek az életem, nem vagyok a szakmám csúcsán, de dolgozom érte. Mostanra fogadtam el magam olyannak amilyen vagyok a rossz tulajdonságaimmal együtt a jókat is. "
Utána pedig benyomtam LUDOVICO-t és elkezdtem merengeni azon hogy tulajdonképpen mindennek megvan a maga rendje, és ideje. Ez az úriember akivel interjút csináltak , tudom hogy túl van egy nagyon rossz időszakon, érzelmileg megviselt időszakon.
Azért gondolom azt, hogy mindennek megvan a maga ideje mert tulajdonképpen én is hasonló cipőben járok mint ő. Történt ami történt, de túlléptem rajta és saját magamon vettem észre a változásokat ezzel a dologgal kapcsolatban .
Az életemben egy olyan helyzet állt fel érzelmi téren amin magam is meglepődtem, na jó nem kell itt ilyen nagy dolgokra gondolni ám, hanem csak annyi van hogy úgy érzem hogy hosszú idő után igazán érdeklődik irántam valaki, és nem nekem kell hogy kűzdjek érte?
Alapjában véve egy kűzdő szellem vagyok, ami nem is lenne baj csak sajnos, ezt szerintem az nagyon pontosan tudja hogy mit jelent aki hasonló karakter, hogy olykor olykor a legnagyobb kűzdelmet magunkkal folytatjuk.
Egyszer egy nagyon okos néni- állítólag az - azt mondta nekem hogy Barbi, egyszer el fog jönni az az idő amikor nem neked kell hogy kűzdjél azokért a dolgokért, hanem majd csak történni fognak maguktól, és igaza lett? nem tudom de most ezt történik... Ezekkel a sorokkal azt akarom kifejezni hogy van sors, mi alakítjuk, vannak véletlenek?
u.i.: A kűzedni szócskában az " Ű" lehet hogy inkább "Ü"? :) ki tudja ..... :)
Szigorúan ezzel a zenével olvasni !! :):)
http://www.youtube.com/watch?v=Htr2EVvkr1Q
http://www.youtube.com/watch?v=ZhUM2-rrINs
Nem is tudom hol kezdjem. talán annál, hogy egy ideje tervezem a blogom írásának megkezdését. Úgy érzem most jött el az ideje. Hogy miért azt ne kérdezzétek, mert nem tudom megmondani, talán most érett meg bennem ez a dolog. Vagy esetleg azért mert éppen Ludovico Einaudi-t hallgatok, az olasz zongorabűvészt aki zenéjével mindig kihozza belőlem azt a bizonyos pluszt ami nem látható, csak érezhető?:)
Az ő zenéje elég komoly hangvételű, mondhatni temetésre is való, de valahogy én mégsem szomorkodom tőle hanem inkább mást érzek. Lett volna idő amikor bizony hogy a szomorú ént hozta volna ki, de most más...
Mit is szokás egy blogban írni? ki mit csinált az nap, mit fog, mi történik vele, sok sok okosságot. :) Én mégis azzal sokkolnának titetket ma, hogy:
Ma megnéztem egy videót, a fókuszt tulajdonképpen, amiben volt egy riport a 23 évesekről és 69 évesekről. Nem büszkén vallom be de a 69 es részt kiskippeltem, volt számomra egy fontos ember akivel interjút készítettek. Ő az nyilatkozta hogy, "most érzem azt hogy kerek az életem, nem vagyok a szakmám csúcsán, de dolgozom érte. Mostanra fogadtam el magam olyannak amilyen vagyok a rossz tulajdonságaimmal együtt a jókat is. "
Utána pedig benyomtam LUDOVICO-t és elkezdtem merengeni azon hogy tulajdonképpen mindennek megvan a maga rendje, és ideje. Ez az úriember akivel interjút csináltak , tudom hogy túl van egy nagyon rossz időszakon, érzelmileg megviselt időszakon.
Azért gondolom azt, hogy mindennek megvan a maga ideje mert tulajdonképpen én is hasonló cipőben járok mint ő. Történt ami történt, de túlléptem rajta és saját magamon vettem észre a változásokat ezzel a dologgal kapcsolatban .
Az életemben egy olyan helyzet állt fel érzelmi téren amin magam is meglepődtem, na jó nem kell itt ilyen nagy dolgokra gondolni ám, hanem csak annyi van hogy úgy érzem hogy hosszú idő után igazán érdeklődik irántam valaki, és nem nekem kell hogy kűzdjek érte?
Alapjában véve egy kűzdő szellem vagyok, ami nem is lenne baj csak sajnos, ezt szerintem az nagyon pontosan tudja hogy mit jelent aki hasonló karakter, hogy olykor olykor a legnagyobb kűzdelmet magunkkal folytatjuk.
Egyszer egy nagyon okos néni- állítólag az - azt mondta nekem hogy Barbi, egyszer el fog jönni az az idő amikor nem neked kell hogy kűzdjél azokért a dolgokért, hanem majd csak történni fognak maguktól, és igaza lett? nem tudom de most ezt történik... Ezekkel a sorokkal azt akarom kifejezni hogy van sors, mi alakítjuk, vannak véletlenek?
u.i.: A kűzedni szócskában az " Ű" lehet hogy inkább "Ü"? :) ki tudja ..... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése